AJÁNLOM AZ OLDALT
C.S.Lewis, a htrszes Narnia krniki szerzje Oxfordban tantott kzpkori irodalmat. Ifjkorban ateista volt, de aztn a huszas vekben hv lett s az anglikn egyhzhoz csatlakozott. Megtrse utn keresztny apolotikval is foglalkozott.
A Narnia-saga bevezet rsze,Az oroszln, a boszorkny s a ruhsszekrny a msodik vilghbor idejn jtszdik. Ngy testvrrl szl, akiket a londoni bombzsok ell vidkre menektenek. Vendgltjuk kastlyban az egyik testvr egy varzsszekrnyre bukkan, amely a Narnia nev fantasztikus birodalomba repti ket.
Narniban egy gonosz boszorkny uralkodik. tknak kvetkeztben llandan tl van, de nincs karcsony. Az tkot csak a ngy gyerek segtsgvel lehet megtrni. sszefognak Aslannal, az oroszlnnal, aki felldozza lett Narnia nprt, hogy aztn feltmadva megmentse ket.
Sokan keresztny allegrinak tekintik a trtnetet. Emiatt C. S. Lewis mr rgen magra vonta az ateistk haragjt. A szerz hallnak szzadik vforduljn Philip Pullman, a hasonlan sikeres, de kt nemzedkkel fiatalabb meser ezt rta a Narnirl: „Ktsg sem fr hozz, hogy ez a legundortbb s legbetegebb knyv, amit valaha olvastam.”
A harcos ateista Pullman szerint „a Lewis vallsos nzeteit propagl regny” szexista s rasszista. Olyan vilgkpet sugall, amely szerint „a fik jobbak, mint a lnyok, s a fehrek jobbak, mint a sznes brek”.
Egy amerikai politolgus s publicista, Michael Nelson rendre megcfolja Pullman lltsait. A fszerepl egy aranyszv kislny. A jk legfbb segtje Hdmama. „A fgonoszt sem Fekete hanem Fehr boszorknynak hvjk.”
„A Narnia kzel sem annyira tendencizus, mint Pullman keresztnyellenessge” – teszi hozz Nelson. Pullman mesiben „minden keresztny velejig romlott”. Az trilgijnak utols rszben a fszerepl gyerekek „a flelmben zokog, bomlott elmj Isten hallt nzik vgig”.
De vajon mit gondolnak a mesrl s a filmrl a gyerekek? Taln k is keresztny propagandnak tekintik? „A legtbb gyerek nem veszi szre a vallsos mondanivalt” – ismeri el Toynbee. De „a szlknek jl jhet egy hnyzacsk a vallsos rszeknl”.
bizonyra tartott is magnl, s rendesen megtlttte. ...
